Az ünnep közeledtével sokan várják haza távol dolgozó, más településen, idegen országban élő szeretteiket. Sokan vannak, akik ilyenkor érkeznek haza, s ha már ritka is az a pillanat, amikor körülülik az asztalt, ilyenkor azért megtörténik. Sokan várnak, sokakra várunk.
Akinek nincs távol élő családtagja, az is vár. Várja, hogy a közelben élők meglátogassák, mert az ünnepi találkozás mégis kicsit más. Készülünk az együttlétekre, kiváltképpen ha előre bejelentette valaki az érkezését, a jövetelét.
A zakariási igében is egy bejelentés történt. Az ige előrevetíti, hogy jönni fog valaki. A virágvasárnap próféciája ez az igevers, amelyben a próféta sok évszázaddal Krisztus jeruzsálemi bevonulása előtt előrevetíti, hogy az Úr szamárcsikón érkezik. De most, amikor az adventi időszakban vagyunk, ugyanilyen időszerűséggel szól az ige, és szólít fel bennünket: királyod érkezik hozzád. A királyok Királya és uraknak Ura érkezik. Micsoda bejelentése ez az Istennek!
Az a király, akiről az igében szó van, az Jézus Krisztus, Isten egyszülött Fia, akiről évezredeken keresztül ígéretek hangzottak el, de amely ígéretek kétezer évvel ezelőtt beteljesedtek. Ez a király elérkezett. Immár nem ígérete az Istennek, hanem beteljesedett valóság. A király az első karácsonykor megszületett. A király megérkezett a világba – ez nyilvánvaló. Erről tanúskodnak az evangéliumok, erről szólnak ezredévek hitvallói, ezt ünnepeljük karácsonykor, Jézus Krisztus földre érkezését. Zakariás azonban nem nagy általánosságban, hanem egészen személyesen írja: királyod érkezik hozzád. Személyesen hozzád kedves Olvasó! Mindenkihez személyesen jön a király Jézus. Merthogy Ő nem birodalmak felett akart uralkodni, hanem az emberi szívekben, személyes életekben akar Úr lenni. És ezért jön ma is, 2016 adventjében is. Ez a jó hír: Jézus nem csak egyszer jött el karácsonykor, amire mi minden éven szépen emlékezhetünk, hanem ez a Jézus annyiszor jön el, ahányszor egy szív megnyílik előtte és Úrként, királyként fogadják Őt. Az ige szavai szerint: királyod érkezik hozzád, személyesen tehozzád.
Azt mondtam, hogy ilyenkor sokan várunk vendéget. Készülünk ilyen, olyan módon. Hát a hozzánk érkező Jézusra csak egy módon lehet készülni. Őt csak egyféleképpen lehet fogadni: őszinte és nyitott szívvel. Őszintén meglátva magunkat, és nyitottan arra, hogy Ő alakítson, formáljon, Ő legyen onnantól kezdve szívünk és életünk egyetlen ura, királya.
És bár párhuzamot vontam a vendégek érkezése és Krisztus érkezése között, de mégis van egy nagyon nagy különbség. A vendégeink az ünnep után elmennek. Gazdagabbak vagyunk a találkozás által egy pár élménnyel, de az életünket alapvetően nem változtatják meg, elmenetelükkel talán még egy kis hiányunk is van és sokan várják az újabb találkozást a távolban élőkkel. Jézus azonban nem futó látogatóként érkezik. Ő nem csak az ünnepi vacsoránál akar mellettünk lenni - mégha sokan csak az ünnep alatt akarnak is Jézus mellett lenni. Jézus Krisztus velünk akar maradni, az ünnep után is nálunk akar lakni.
Ha mi is erre vágyunk, úgy örülhetünk a prófétai hírnek, annak, hogy a király érkezik hozzánk. Erre kapunk felszólítást is Zakariástól: örvendj nagyon, sőt azt mondja: ujjongj. Érdemes ezeken a próféta által felvetett érzéseken elgondolkodni és összevetni a mi érzéseinkkel, akár így az adventi időszakban, karácsony előtt. Milyen érzések vannak bennünk tudva, hogy Jézus Krisztus eljött ebbe a világba és eljön mindazokhoz, akik várják és fogadják Őt. Nagy öröm, ujjongás? Vagy inkább stressz, idegeskedés, aggodalom, hogy minden meglegyen, elkészüljön, ünnepi legyen? Szükséges lenne Jézus Krisztusra, a már eljött és sokak életébe most érkező királyra fókuszálni, hogy ránézve, a szívünk is örömmel és ujjongással teljen meg.
Az igaz és diadalmas Úr, alázatát most is megmutatja abban, hogy jön, érkezik, hozzád is. Örvendj hát nagyon, ujjongj, mert van miért! Királyod érkezik.
Molnár István, királyhelmeci lelkipásztor
illusztráció: Kalocsai Richárd